A kínai kultúrában az oroszlánt a rossz szellemek elűzőjének, a bölcsesség, a szerencse és a hatalom jelképének tartják. Egy hím és egy nőstény oroszlán (Yin-Yang szimbólum) gyakran található a császári bejáratok őrzőjeként. A hím mancsa alatt egy labda, a nöstény mancsa alatt egy kölyök oroszlán található.

Az oroszlántánc egy ősi táncforma, két táncos kosztümben az oroszlán mozdulatát utánozva dobok, cintányérok és gongok ütemére táncol, az egyik táncos a fej a másik a farok. A sárkánytánctól abban különbözik, hogy ott többen is a jelmez alá bújnak, akkár 100m hosszú állatot formálva. Az oroszlántánc mozdulatsora szorosan kapcsolodik a kungfuhoz. Kínában az oroszlántácnak két fajtája létezik, a  császár szórakoztatásául szolgált északi, és a amely inkább szimbolikus jellegű, amit a rossz szellemek elűzésére használtak.

A hetvenes, nyolcvanas évek amerikai tv-sorozatain nevelkedett generációk az igazi „amerikás” életérzések között tudhatják a fánkot majszoló, hatalmas adag kávét iszogató rendőrökét, vagy a dobozos kínait házhoz rendelő fiatal szerelmespárét. A gyorséttermek uniformizált világa azóta behálózza a Földet, ám a kínai konyha éppen olyan változatos képet mutat a nyugati végeken, mint a hatalmas keleti országban.

A kínai horoszkóp nagyban különbözik a nyugatitól: míg nálunk a tizenkét égi öv havonta váltakozik, úgy Kínában a tizenkét állatövnek éves ciklusai vannak. Kínában nagyon fontos, hogy ki melyik évben született, mert ez szabja meg, hogy mi a horoszkópja. Elegendő megmondani a születési évet, és a kínaiak rögtön rávágják, hogy az melyik állatövhöz tartozik.

A Holdújév, a „Tavaszünnep” a legfontosabb ünnep Kínában, a leghosszabb munkaszünet is ekkor van. Ilyenkor szinte mindenki autóba ül, vonatra, repülőre száll, hogy meglátogassa távol élő családtagjait.

Mongólia Belső-Ázsiában terül el, délen a Kínai Népköztársaság, északon pedig az Orosz Föderáció a szomszédja. Bár ott is négy évszak váltja egymást, az ország éghajlata igencsak szélsőséges. Lakossága 2,7 millió, és a többség ma is állattenyésztéssel foglalkozik: az utolsó nagy összesítésnél 45 millió birkát, kecskét, marhát, lovat, tevét vettek számba. Az 1921-es Népi Forradalom idején egy szovjet mintára felépített politikai rezsim váltotta az addig a hatalmat gyakorló kánságot. A szovjet befolyás eredménye volt az is, hogy az állattenyésztők mellett megjelentek a gyári munkások és az értelmiségiek. A kommunista ideológiát hirdető új hatalmi elit úgy tartotta, hogy a több száz éves hagyomány, a Fehér Hold ünnep kizárólag a nomád állattenyésztőké, és a városi polgárságot egyszerűen eltiltották ettől. Helyette előírták, hogy december 31-én kell az Újévet ünnepelni.  A nevezetes nap szimbóluma a fenyőfa lett, amellyel igyekeztek a hagyományos Szenthely jelentőségét csökkenteni, de még ennél is keményebb döntés volt, hogy bevezették a télapót Mongóliában.

Vietnamban szinte minden újholdhoz és teliholdhoz kapcsolódik valamilyen hagyomány, így mindig lehet ünnepelni. A legjelesebb nap a Holdújév, vagyis a Tet. Az időpont minden évben változik, úgy, ahogy nálunk a Húsvété, és az aktuális dátumot a Hold állása alapján határozzák meg.

A Holdújév nemcsak a következő esztendőt, hanem a Tavaszünnep kezdetét is jelenti. Megjelennek a sárga és piros színű fák, bokrok, virágok, a különböző motívumokba beöltöztetett macskafigurák. A családtagok ilyenkor egymást fotózzák az új díszletek előtt, és esténként szünet nélkül szól a zene, az ének, és tart a mulatság.

Újévkor mandarint és narancsokat szoktak egymásnak ajándékozni az emberek, úgy tartják szerencsét hoz, mivel a narancs szó kantoni nyelvjárásban kiejtésben ugyanúgy hangzik, mint az arany és az édes (yam). A mandarin és a szerencse szó is megegyezik (kat).

Minél bőségesebb az újévi lakoma annál gazdagabb lesz az új év. Ezért az újévi készülődés a takarítás után a főzéssel folytatódik.

Az újév elmaradhatatlan étele a jiaozi, húsostáska – szokták zöldségekkel és rákkal is tölteni. Az első papírpénz kiejtésben megegyezik (más hangsúly) a jiaozivel, így a jiaozik elfogyasztása gazdagságot és jólétet hoz a következő évben. Újévkor gyakran elrejtenek különböző töltelékeket a batyukban, édességet, datolyát, pénzt, mogyorót. Aki az édes tölteléket eszi, annak gyümölcsöző lesz az éve, aki a pénzest annak gazdag, aki a mogyorót annak hosszú élete lesz, aki pedig a datolyásat az gyermekáldásra számíthat (a datolya kiejtésben hasonlít a korai fiú gyermek szóösszetételhez). A jiaozik félhold alakjukkal is illeszkednek az ünnephez.

Hozzávalók:

Recept itt.

A vendégeket nyolcszögletű tálcán, nyolcféle aprósággal kínálják. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a "magas", így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban tilos: a fehér a gyász színe! (www.terebess.hu /Dr. Salát Gergely)

Újév előestéjén a Konyha Szelleme tesz látogatást a családoknál és értékeli a család viselkedését. Az ő ítélete alapján lesz a következő év jövedelmező vagy éppen szegényes. Annak érdekében, hogy a szellem jó döntést hozzon készítik neki az úgynevezett niangao-t, amit korábban már említettünk. A tésztától annyira tele lesz és annyira ragadni fog a szellem szája, hogy nem bír rossz jelentést tenni a családról. (Az ázsiai vendéglőkben, azért adnak a vacsora végén cukortkát, hogy a vendég mindenképp jó szájízzel menjen haza).

Alapanyagok:

• 1/2 l víz
• 1/2 kg barna nádcukor
• 1/2 kg rizsliszt (mochiko)
• 2 evőkanál olaj
• 2 evőkanál keserűmandula-kivonat
• 10 db kimagozott vörös/kínai datolya (jujuba)
• 1 evőkanál szezámmag

Recept itt

kép3