A Menedék Egyesület által szervezett médiaszakkör diákjainak fotói.

A mongol népviselet három legfontosabb darabja a kalap, a del, vagyis a köntös, és a csizma. A mongol városokban, falvakban járva még mindig gyakran találkozhatunk olyan férfiakkal és nőkkel, akik hétköznapokon is büszkén hordják a hagyományos viseletet. Lássuk, milyen is a három fő darab, „fentről lefelé“!

A kalap

A mongol nők és férfiak egyik legbecsesebb ruhadarabja a fejfedő. Színes, nemzeti motívumokkal díszített kalapok ezek, leginkább bőrből, szőrméből, bársonyból és selyemből készülnek. A tetején látható egy piros vagy kék varrat, amely a 32 mongol törzs egyesülését szimbolizálja. Ma már 400 különböző típusról beszélhetünk, készül kalap fiatalok és idősebbek számára, vannak téli és nyári modellek, és van, amit csak ünnep idején hordanak. Komoly szabályok vannak arra, hogy ki milyen kalapot hordhat: régen például, ha valaki rápillantott egy kalapra, rögtön tudta, hogy a gazdája mennyire módos ember.

A mongol „del“

A rendszerváltás előtt minden embernek a társadalmi rangjához illő, saját „del“-je volt. Sőt, több is, hiszen mindig az évszaknak és az alkalomnak megfelelő köntöst kell hordani. A „dan del“, a hétköznapok viselete, általában világosabb anyagból készül. A „terleg“ bélést kap, amolyan átmeneti köntös lesz belőle, ezt hordják tavasszal, ősszel. A vastagon bélelt „uvliin del“ a téli viselet, ami akár birkaszőrből is készülhet. Általában drágább, minőségi anyagokból állítják össze ezt a hosszúkás, köntös szerű, galléros ruhadarabot. Elől keresztbe megy a testen, majd a jobb oldalon gombokkal zárható. A gombok készülhetnek drágakövekből, de akár valamilyen textiliából is, amelyet a ruha szélén végigvezetnek, majd egy kemény gombócot csinálnak belőle. A színes, tarka, vagy a sötétebb, elegánsabb darabok a selyem övvel nyerik el végső formájukat. A ruhát úgy alakították ki, hogy egy mongol nomád is zavartalanul élhesse benne az életét, azaz lovagolhasson, fát vághasson, vagy éppen terelhesse az állatait. Bár az eredetét a Mandzsu korra teszik, a praktikusságát mi sem bizonyítja jobban, hogy évszázadok óta szinte változatlan a formája.

A csizma

Bár az idők folyamán sok, az adott kor divatjának megfelelő változata volt, egy dolog biztos: a mongol csizmának felkunkorodik az orra. Egyes kutatások szerint  először a buddhisták körében jelent meg ez az érdekes ruhadarab, ami a gazdája társadalmi státuszát is tükrözte. Mások magyarázata viszont az, hogy egyszerűen ezért ilyen a csizma, mert így a láb nem csúszik ki a kengyelből. Praktikus és célszerű ruhadarab, amely erős bőrből készül, és vastag a talpa.

Viktor Robertovics Coj 1962. július 21-én született Leningrádban, értelmiségi család egyedüli gyermekeként. Édesanyja testnevelés tanár volt egy helyi iskolában, édesapja Kazahsztánban született koreai származású mérnökként dolgozott Leningrádban,

Az X-Faktorból ismert Feng Ya Ou Ferencet kérdeztük a Tavaszünnep alkalmából. Budapesti otthonában, a szobája falán egy olyan naptár díszeleg, amelyik párhuzamosan tünteti fel a két világ időszámítását. A Gergely naptár kínai írásjelekkel azonban Ya Ou számára éppen olyan rejtélyes, mint más, kínaiul nem tudónak. A 22 éves énekes Magyarországon született, és nem tanulta meg az ősei nyelvét, viszont nyitott a hagyományaikra.

Apukám 1986-ban, az elsők között érkezett Magyarországra, és még akkor, a pályaudvaron ismerkedett össze édesanyámmal. Akkoriban minden évben összejöttek a barátok, rokonok ünnepelni, nagy vacsorák voltak, köszöntések, de ő idővel átvette a magyar szokásokat. Ma inkább telefonon hívják fel egymást az ünnep alkalmával – mondja a tehetségkutató verseny By The Way fiúcsapatának egyik tagja, akit Kínában arabnak, vagy brazilnak néznek, itthon pedig spanyolnak. A kínai apától és magyar anyától született fiú szűk családja nem tartja meg a kínai újévet, hanem európai szokás szerint szilveszterezik, viszont Kínában élő nagyszüleitől és édesapjától sokat hallott az őshazában ilyenkor szokásos rituálékról.

A Mosonmagyaróváron felcseperedett fiúról korán kiderült, hogy jó érzéke van a muzsikához. Hat évesen zeneiskolában kezdte meg a tanulmányait, egy gimnáziumi táborban pedig megalapította az első zenekarát.

A srácokkal már nyáron felköltöztünk Budapestre, és nem is az X-Faktor miatt. Mindenképpen össze szerettünk volna költözni. Most, hogy vége a versenynek, és látjuk, mennyi dolgunk van, ez a legpraktikusabb.

Jól ismered a kínai szokásokat, de itt élsz Magyarországon. Ki vagy valójában?

Annyira vagyok magyar, amennyire kínai, és büszke vagyok rá, hogy egy teljesen más világ kultúrája is csörgedezik az ereimben, bár ezt így fura lehet hallani. Abban biztosan tetten érhető a kínaiságom, amilyen nevelést kaptam. Jellegzetesen kínai vonás az, hogy „jó gyereknek neveltek”. Nekem nagyon fontos – és ez a kínai mentalitásból jön -, hogy megfeleljek a szüleim elvárásainak, soha se okozzak csalódást. Amikor a nagyszüleim meglátogattak a verseny ideje alatt, tudtam, hogy azért is utaztak olyan nagyot, mert büszkék rám. Ez nagyon sok erőt adott a verseny idején, és azóta is. De, persze, a rengeteg magyar rajongó is tartja bennem a lelket.

Az ázsiaiak nagyon babonásak, minden szerencsétlenséget a babonára fognak, például, ha nem megy az üzlet, azt mondják, ez azért van, mert az első vevőnek a csíje rossz volt a csíje. Hónap elején nem szabad tintahalat és kacsát enni. Ha ez mégis megtörténne, és valamilyen szerencsétlenség érné az illetőt abban a hónapban, akkor azt ennek az ételtabunak a megszegésére fogják. Így a Holdújévkor még jobban kell figyelni kell a babonákra, mert az ilyenkor az egész évre vonatkozik.

Mongol

Ékszerek, köntös, öv és csizma a mongol ünnepi viselet négy fontos része. A nők általában az achátot, a gyöngyöt, az aranyat és az ezüstöt kedvelik. A férfiak köntöst és egy különleges kötényt hordanak, a nők ruhájának mintás az ujja és magas a gallérja. A hölgyek három ruhát viselnek, és mindhárom különböző hosszúságú. Az első a fehérnemű, aminek az ujja csuklóig ér. A második a kabát, aminek könyöknél végződik. A harmadik a gallér nélküli mellény, sok ragyogó gombbal.

Hui

A hui ruházat nagyából ugyanolyan, mint a hanoké, csak a fejdísz különbözik. A hui férfiak szél nélküli, kicsi fehér, fekete vagy barna sapkát viselnek. A nők fátylat hordanak, Kína észak-nyugati részében a lányok és a menyasszonyok zöldet, az asszonyok feketét vagy sötétkéket, a legidősebbek pedig fehéret. Ha ünnep, esküvő vagy temetés van, a hui férfiak fehér sapkát hordanak, a nők pedig díszzsebkendőt tűznek a ruhájukra.

A mongolok legnagyobb ünnepét, a holdújévet Dzsingisz kán vezette be, aki ezzel a tavasz első napja előtt tisztelgett. A szovjet uralom idején volt néhány évtizedes szünet, hiszen akkor betiltották az ünnepet.

Az előkészületekben minden mongol kiveszi a részét, mert van teendő bőven a ház körül. Kiválasztják a lakoma legfontosabb darabját, a birkát, amely annál finomabb, minél több benne a faggyú. Előkészítik a tésztába göngyölt, fűszerezett darált húst, amely majd gőzölés után kerül az asztalra. Nem maradhat el a díszes és frissességét sokáig megőrző talpas sütemény, és a sós tejes tea, amivel leöblítik a falatokat.

A holdújév a mongoloknak olyan, mint nekünk a karácsony. A családok felkerekednek, meglátogatják és megajándékozzák egymást. A hagyományoknak megfelelően először a legidősebb rokonnál gyűlnek össze. Holdújévkor mindenki átszellemül, és olyan békés, idilli állapot veszi őket körül, amelyben nincs helye a rossz, gonosz és ártó gondolatoknak.

Az egyik legnépszerűbb magyar író az egész kontinenst bejárta – kedvence Mongólia

Azzal a céllal alakult 2006-ban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Konfuciusz Intézete, hogy ott minél több embert megismertessenek a kínai nyelv és kultúra alapjaival. Jelenleg az ország kilenc városában, harminckét intézményben tanítanak oktatóik.