Mongol

Ékszerek, köntös, öv és csizma a mongol ünnepi viselet négy fontos része. A nők általában az achátot, a gyöngyöt, az aranyat és az ezüstöt kedvelik. A férfiak köntöst és egy különleges kötényt hordanak, a nők ruhájának mintás az ujja és magas a gallérja. A hölgyek három ruhát viselnek, és mindhárom különböző hosszúságú. Az első a fehérnemű, aminek az ujja csuklóig ér. A második a kabát, aminek könyöknél végződik. A harmadik a gallér nélküli mellény, sok ragyogó gombbal.

Hui

A hui ruházat nagyából ugyanolyan, mint a hanoké, csak a fejdísz különbözik. A hui férfiak szél nélküli, kicsi fehér, fekete vagy barna sapkát viselnek. A nők fátylat hordanak, Kína észak-nyugati részében a lányok és a menyasszonyok zöldet, az asszonyok feketét vagy sötétkéket, a legidősebbek pedig fehéret. Ha ünnep, esküvő vagy temetés van, a hui férfiak fehér sapkát hordanak, a nők pedig díszzsebkendőt tűznek a ruhájukra.

Tibeti

A tibeti ruhának széles az ujja és a dereka, mellben pedig bő. A nők télen hosszú ujjú köntöst hordanak, nyáron viszont nincs ujja ennek a ruhadarabnak. A blúz színes és mintás, akárcsak a kötény. A tibetiek rajonganak a „hada”-ért (hádá), ami általában fehér, 20-30 centiméter széles, és 1-2 méter hosszú. Selyemből vagy pamutból készül. Ha ünnep van, vendégek jönnek, vagy meglátogatják az időseket, tiszteletük jeléül hadát adnak ajándékba.

Ujgur

Az ujgur mintás sapka egyben a szépség szimbóluma is. Régen, a Tang dinasztia idején, a nyugati részeken élő férfiak olyat viseltek, aminek tekercselt széle és teteje volt. A Ming dinasztia korában változott a divat: a férfiak fejére kis, hímzéses sapka került. A legjelentősebb változás a Qing dinasztia idején történt: télen bőrből, nyáron damasztból készült a fejfedő. A hölgyek sapkáit arany és ezüst csíkokkal díszítették. A fejlődés nem állt meg, és az ujgur sapka egyre szebb, egyre finomabb, és egyre több fajta készül belőle.