A mongolok legnagyobb ünnepét, a holdújévet Dzsingisz kán vezette be, aki ezzel a tavasz első napja előtt tisztelgett. A szovjet uralom idején volt néhány évtizedes szünet, hiszen akkor betiltották az ünnepet.

Az előkészületekben minden mongol kiveszi a részét, mert van teendő bőven a ház körül. Kiválasztják a lakoma legfontosabb darabját, a birkát, amely annál finomabb, minél több benne a faggyú. Előkészítik a tésztába göngyölt, fűszerezett darált húst, amely majd gőzölés után kerül az asztalra. Nem maradhat el a díszes és frissességét sokáig megőrző talpas sütemény, és a sós tejes tea, amivel leöblítik a falatokat.

A holdújév a mongoloknak olyan, mint nekünk a karácsony. A családok felkerekednek, meglátogatják és megajándékozzák egymást. A hagyományoknak megfelelően először a legidősebb rokonnál gyűlnek össze. Holdújévkor mindenki átszellemül, és olyan békés, idilli állapot veszi őket körül, amelyben nincs helye a rossz, gonosz és ártó gondolatoknak.